Miután az elixírkezdeményeink az egy holdhónapon át áztak (teliholdtól teliholdig vagy újholdtól újholdig), elérkezett az idő, hogy újra elővegyük őket és folytassuk az alkímiai műveletünket.

A Solutio (oldás) fázis folyamán - mint már az elnevezésből is adódik - a növény könnyed, illékony (éteri) részei bekerülnek az alkoholos oldószerünkbe. Az egész folyamat a Hold égisze alatt történik. A Hold maga a víz princípiuma, nedves és hűvös, mint az ezüst. Hatással van a Földön megtalálható összes folyadékra: ahogyan a világtengereket mozgatja, ugyanúgy irányítja a női test ciklusos változásain belül is a testnedvek mozgását, szövetekben való felgyülemlését majd mozgósítását. Így egyúttal a nőiséget és a befogadást szimbolizálja, ezáltal a növényi éteri jelleg folyadék általi befogadását is.

De mit is takar a növény éteri részei - kifejezés? Milyen egyéb más részekből áll egy növény?

Azzal ugye mindenki tisztában van, hogy a növény egy élőlény, élő-lény azaz élet lakozik a szerveiben. Az általunk növényként ismert (magasabb szervezettségű) teremtmények mindegyike keletkezik, növekszik, virágzik, termést hoz és szaporodik, majd elhal. Némelyikük bizonyos fajta mozgást is képes végezni, gondoljunk csak a futónövények kacsjainak kúszó mozgására vagy a napraforgó és egyéb fénykedvelő virág Napot követő mozgására. Nyilvánvalóan bizonyos szempontokban jelentősen különbözik az állati és emberi szervezettségű élettől, abban mégis egyetérthetünk, hogy mindegyikben megtalálhatóak bizonyos alapok, amelyek a lények élő voltára utalnak.

Egy kőzet szemlélése közben szilárd anyagot és hűvös mozdulatlanságot érzékelünk csak. Semmiféle belső ragyogásnak, fejlődésnek, kommunikációnak vagy mozgásnak nyomát nem látjuk benne. A kőzet a földi jelleg megtestesítője. A kristály vagy drágakő már nem mondható teljesen halottnak, hiszen képes bizonyos energiákat akkumulálni, így valamilyen szinten már átmenetet képez növény és állat között. Számunkra mindez szabályos rendezettségében, színében és különleges fényjátékában nyilvánul meg.

Azt a jelleget, ami a növényt élettel ruházza fel, ún. éteri energiákmal nevezzük. Ahogy a név is mutatja, ezek az éterből, azaz a kozmoszból fakadnak és áramlanak be a Földre. Jellemzően minden energia vagy behatás, ami a minket körülvevő bolygókból, égitestekből, csillagokból, számunkra látható és láthatatlan létezési szintekről felénk árad, magát az életet adó energiákat képviseli. Ezeknek és a földi, fizikai erőknek a kölcsönhatásából keletkezik a földi, testet öltött élet. A kettőt nem lehet különválasztani és különállóként megfigyelni, hiszen maga az élet éppen e két szubsztancia kölcsönös áramlásából, egymásba való átfolyásából jön létre. Az egyes erők folytonos átalakulásban vannak egymásba - élőből élettelen keletkezik és fordítva.

Minden egyes növényi szerv a földi és éteri energiák folyamatos áramlásából keletkezik, marad fenn és pusztul el. Itt még viszonylag könnyen meg tudjuk állapítani, mely növényi szervek melyik erőbehatás alá esnek: az éteri vagy fizikai jelleget képviselik-e.

• Az élettelen szubsztancia a fizikai/földi törvények hatalma alatt áll. Ez a szubsztancia alapjában véve a megszilárdulásra és az elmúlásra törekszik, a növényen belül pedig főként a vegetatív szervekben fejti ki hatását, mint a törzs, kéreg és a gyökér.
• Az élő szubsztancia ezzel szemben éteri energiákkal telítődik, melyek az alakításért, növekedésért és megtartásért felelősek. Ezek főleg a növény generatív (szaporodó) részeiben összpontosulnak, mint a virág, levél és a termés.

Ügyesen szemlélteti a fent leírtakat az északi féltekénken a tavasz beállta, amikor a nappalok hosszabbodása és a fényerő növekvése felébreszti a növényvilágot téli szendergéséből, ennek hatására a növények új hajtásokat hoznak, levelek fakadnak, nyílnak a virágok, egyszóval beindul az élet. Mindez köszönhető annak, hogy a Föld Nap körüli mozgásában eljut ahhoz a ponthoz, hogy a mi északi féltekénkre több napfény esik, azaz több éteri energia érkezik a minket közvetlenül tápláló Napból. Ilyenkor az erősödő éteri energiák veszik át az "irányítást" a növényvilág felett (de nem csak ott), elnyomva ezzel az elmúlásra törekvő fizikai erőket. 

Összegezve az alábbiakat, a növény az éteri és fizikai energiák köcsönhatásából keletkezik, ahol az egyes növényi szervek  ennek a kettőnek vannak különböző mértékben alávetve. Az élő teremtmények közül a növény az, amelyben csupán ez a két jelleg találkozik, az állatban és az emberben ezekhez további szubsztanciák vegyülnek. 

Ez egy nagyon fontos szempont az elixírkészítés szempontjából, mivel ennek fényében megállapíthatjuk, hogy mennyire eltérő lehet az elixír minőségi és mennyiségi ereje (azaz hogy mire jó és milyen intenzitással hat) attól függően, hogy melyik növényi szervből nyertük azt ki. A tudomány ezt úgy fogalmazná meg, hogy eltérő a hatóanyagok összetétele egyazon növény gyökerében és levelében. Igen, ez a magyarázat anyagi, humorális szempontból. Viszont ha élő lényekben gondolkozunk, figyelembe kell vennünk azok komplett felépítését, beleértve a magasabb (éteri, asztrális vagy szellemi) szinteket is. 

Virág- és rügyelixírek esetében elsősorban az éteri energiákkal "operálunk", mivel a virág főleg ezek hatása alatt áll. Így embereknél való felhasználásuk elsősorban az emberi szervezet éteri szintjén fogja kifejteni hatását: a növekedésért, regenerációért és öngyógyításért felelős erőkre.

Ezen kívül viszont, amikor a növény gyökerét, kérgét vagy törzsének nedvét és váladékait hasznosítjuk, akkor a főleg fizikai erőkkel átitatott, de az éteri erők hatására kiválasztott, jellemzően élettelen részekről van szó. Ezek az emberi szervezet azon pontjain tudják majd kifejteni hatásukat, amelyek szintén ezzel az élettelen szervezettséggel mutatnak rokonságot, mint pl. az érzékelő- és idegrendszer.

Visszatérve az elixírkészítés folyamatára, a Solutio rész ezeknek az ÉTERI ENERGIÁKNAK a Hold princípium alatt történő KIOLDÁSÁT jelenti.

Annak ellenére, hogy egy eseménytelen, így látszólag jellegtelen szakaszról van szó, számunkra nagy fontossággal bír, hiszen most kerül sor a növény erejének átszellemítésére, amikor lényének egyes részeit elválasztjuk egymástól és így egy számára teljesen idegen létformát kell felvennie. A növény számára ez egy nagy változás, amit tudatos lélekmunkával elő tudunk segíteni és azt támogathatjuk. Fontos szempont, hogy a növény közelében ne legyenek mágneses és elektromos terek, amelyek az éteri energiák áramlását akadályoznák. Kerüljük a feszültséget és a veszekedéseket- Az elixírkezdemény kerüljön - amennyiben lehet - szép dolgok, mint pl. könyvek vagy házi lekvárok közé.

Ez alatt az egy hónap alatt már látványos változások mennek végbe az áztatmányban, hiszen a növény "teste" is változásnak indul. A színes virágszirmok megfakulnak, hamarosan pedig teljesen szubtilissé és átlátszóvá válnak, szinte testüket vesztik. Ez is azt bizonyítja, hogy a virág éteri jellegű. 

Az alábbi képen a friss virág és a pár hetes áztatmány hasonlítható össze:

Utólag megállapítottam azt is, hogy különböző növényi rügyek is viselkedhetnek eltérően. A vadcseresznye rügyek úsztak az alkohol tetején (jobb oldalt), míg a galagonya, csipkerózsa vagy a nyírfa is szépen leüllepedett az üveg aljára. Az én fejemben ez azt jelenti, hogy a cseresznye rügyek könnyebben a víznél/alkoholnál, azaz magasabb az olajtartalmuk, mint a többi rügynek. Azt, hogy hatásuk szempontjából ennek mi a lényege, még nem sikerült kiagyalnom. De mindenképp visszatérek még hozzá...

A képen balról jobbra: csipkerózsa, veronika, galagonya, nyírfa, vadcseresznye.